A mai napon a SYMA csarnokban megtartották az év egyik legjobban várt konferenciáját az utánpótlás sport témakörében.

Beszámolónkban kiemelten foglalkozunk

• Zsiga Gyula vb 3., BL-, EHF és európai Szuper-kupa győztes, 2x-es magyar bajnok kézilabda edző előadásával az utánpótlás képzésről és a fiatalok felkészítéséről,
• Dr. Lénárt Ágota sportpszichológus a szülői eredménykényszert boncolgató témájával,
• valamint a svédországi jégkorongozók sikerének titkait is körüljárjuk Bartalis István felvezetésében.

Fontosabb lenne utánpótlást képezni, mint mindenáron eredményt kipréselni a gyerekből!

A magyar kézilabda utánpótlással hivatásszerűen foglalkozó Zsiga Gyula előadásában bemutatta a manapság jellemző professzionális létre felkészítő utánpótlás-képzés problémáit, kiemelten:

• hibás elvárás a túl korai eredménykényszer a gyerekeknél, mivel
• így elvész a képzési terv lényege, a képességek kiaknázása és fejlesztése, csak a gyors eredmény fókusz marad meg, pedig e helyett
• az örömszerzésre és a sportágak megszerettetésére kellene koncentrálnia az edző-pedagógusoknak 14 éves korig.

A tehetséges gyerek bejegyzésünkben már foglalkoztunk azzal a témával, hogy a pillanatnyi siker és az élsportolóvá válás nem ugyanaz a dolog, ezt erősítette meg Zsiga is. Kifejtette, hogy az élsportolóvá nevelés és válás hosszútávú folyamat, sok türelem szükséges az úton, ezzel szemben a siker pillanatnyi és múlandó az utánpótlás korosztályban.

Ami fontos, hogy a 14 év alatti korosztályban az örömszerzés és sportági sikerélmények átadása legyen a legfontosabb szempont és maximum 30% legyen az egymás, vagy a sportági társak elleni versenyeztetés.

Ez itt annyira hülye, hogy olimpiai bajnoknak jó lesz...

Nem, a fenti megállapítást nem Dr. Lénárt Ágota sportpszichológus és többszörös magyar bajnok számszeríjász/sportlövő szájából hangzott el az "eredmény üldözésétől a lelki traumáig" című expozéjában, hanem egy 7 éves gyerek szülőjétől. 

Előadásában több érdekes kérdést is feltett a szülői felelősséggel és elvárásokkal kapcsolatban. A fő kérdés a szülők edzésen való részvételéről hangzott el:

A gyereksportolók motivációs céljai a:

• jó szórakozás
• jó móka
• izgalom
• barátok szerzése
• siker helyett a versengés
• készségfejlesztés
• új készségek elsajátítása, azaz

a gyerek ÜGYES akar lenni!

A szülő sokszor saját kudarcának érzi, ha a gyerek nem sikeres. Vagy hárít és mindenki más hibás, de semmiképpen sem az ő elvárásaival vannak gondok.

Javaslatai megfontolandók a sportolást és a sikereket előtérbe helyező szülők és ifjúsággal foglalkozó szakemberek számára:

• a szülők vegyék igénybe a sporttudomány által megalapozott mérési lehetőségeket, hogy a gyerek a megfelelő sportágat válassza és ott tudjon kiteljesedni
• a szülők kérjenek előzetes konzultációt a trénertől, hogy ismerjék a képzési kereteket, időtartamot, lehetséges kimeneteli pontokat
• 14 éves kor alatt egyáltalán ne címkézzük fel a gyerekünket a tehetséges, vagy tehetségtelen jelzőkkel, láttunk már példát későn érő sikeres élsportolókra itthon és külföldön egyaránt
• mozgással sose büntessük a gyereket (pl. 10 fekvő, ha kihagyod a tizenegyest), lehetőleg a mozgás mindig örömforrás legyen
• amit mondunk a gyereknek, az mind beépül ebben a korai fázisban, így kerüljük a nem-mel kezdődő instrukciókat (ne így, ne úgy, nem jó)
• tartsuk fent a gyerek belső motivációját, akarjon legközelebb is edzésre jönni
• adjunk minél több pozitív visszajelzést és elérhető (rész)célokat, lehetőleg szendvicstechnika módszerrel (2 pozitív megerősítés közé 1 fejlesztendő észrevétel)

Külföldi szakemberek szemével is megerősített tény, hogy Magyarországon hamar levágjuk az arany tojást tojó tyúkot, Nézzük meg, hogy egy sikeres skandináv ország sportági koncepciója miben tér el a mienktől.

Itthon 13 évesen edzenek annyit, mint a svédek 18 évesen.

Bartalis István válogatott jégkorongozó 16 éves korában került ki a svédországi IF Troja Ljungby csapatához, ahol hét éven át edződött egy 2x olimpiai bajnokságot és 9x világbajnokságot nyerő hokinemzet bajnokságában. Jelenleg az osztrák ligában évről évre erősebb SAPA Fehérvár AV19-ben kergeti a pakkot és őrületbe a védőket.

Beszámolójában kitért arra, hogy Svédországban 14 éves korig csak arra koncentrálnak, hogy a gyerekek élvezzék a sportot, illetve hogy a sportági képzés alapos legyen.16 éves korig nincs eredménykényszer és minden szülői finanszírozással működik.

Összességében nagyon hasznos és sok vitaindító kérdést fölvető konferencián vagyunk túl. Reméljük, hogy a fenti - Sport Navigátor által is képviselt - értékek hazánkban előbb-utóbb még több teret nyernek az utánpótlás sportban és az egészséges felnőtté válást segítő tömegsport mozgalomban.

Ha tetszett a beszámoló, oszd meg ismerőseiddel is!